Sziasztok,
Drágáim!
Nos így évzáróm alkalmából elhoztam nektek eddigi legjobb alkotásom! :) Nagyon szépen köszönöm a segítséget Hope Magic-nek,aki nem csak írótársam,de tanácsadóm is,mert nagyon sokat segített ebben a történetben! Köszönöm Hope! <3 Illetve köszönm a Larry Shippers Hungary csapatból is a visszajelzéseket! Sokat segítettek! :*
Nagyon szépen köszönöm a +1 feliratkozót,a rengeteg tetsziket és a 4685 oldalmegjelenítést! Imádlak titeket! Köszönöm persze a privát üzeneteket is,és egyáltalán azt,hogy olvasóim vagytok!
Remélem tetszik nektek ez a One-shot,minden fantáziám és cukiságom beleadtam. :)
Ui: Ha valaki szeretné megnézni az It is what it is blogunkat,az a ,,Blogjaim" modulban megtalálja!
Szép hétvégét!
Jó olvasást!
( és jó V-A-K-Á-C-I-Ó-T-!!!!)
CoolGirls
Egy göndör hajú,elsős kisfiú ült a padon,és nézte a nagyokat,hogy hogyan játszanak. Ő is szeretett volna játszani velük,de még kis pisis hozzájuk képest,nem rég kezdte az első osztályt. A nagyok fociztak,sokkal ügyesebbek voltak,mint Harry. Sajnos ő nem tudott focizni,de szerette nézni. Mindig nézte apukájával a FC Barcelona vs. Real Madrid meccseket,szerette is nézni,csak nem értette. Mindig söröző apukája mellett ült,néha-néha beleivott ő is a kesernyés italba,de apukája nem szólt. Miért szólt volna? Csak 1-2 korty volt! Ugyan már!
Csodálkozva nézte a harmadikosakat,akiknek ez nem tetszett. A legtestesebb gyerek felkapta a labdát,majd elindult Harry felé a többiekkel együtt. A kisfiú fölé tornyosultak,aki összehúzta magát,annyira megijedt,hogy levegőt is elfelejtett venni.
-Mit lesel,pisis?-gúnyolódott vele a kövér gyerek.
-S-semmit!-dadogott magas hangon,mire elkezdtek rajta nevetni.
-De lányos a hangod! Buzi vagy?-röhögte ki a harmadikos fiú,mire Harry értetlenül nézett rájuk.
-Az mi?-kérdezte halkan. A harmadikos fiúk egymásra néztek,majd elmosolyodtak,majd felrángatták a padról a kisfiút. Az egyik elvette a táskáját,míg a másik segített vinni a gyereket. Elrángatták a suli mögé,majd ledobták a betonra és körülállták. Először a kövér gyerek rúgott belé,majd egy másik. Szegény kisfiú csak sikítozott,sírt,ordított a fájdalomtól,de azok tovább verték. Az arcát is eltalálták,így orrából ömlött a vér,de az sem érdekelte őket,rugdosták,ütötték tovább.
-Mit csináltok itt? Hagyjátok békén!-hallottak meg egy cincegő hangot,ami magabiztosan csengett. Az ütések abba maradtak,mind a cincegő hang felé fordultak. Egy fiú állt ott,velük egy idős. Kezei karba fonva,kék szemei dühtől csillogtak. Vékonyka lábait rövidnadrág fedte,és ellentétben Harry-vel,rajta nem volt pulóver. A többi gyerek ijedten nézett a fiúra,míg a kövér csak szemet forgatott.
-Mit akarsz,Tomlinson? Buzulni?-mondta gúnyosan,mire most ,,Tomlinson" forgatott szemet.
-Azt sem tudod mit jelent! Sík hülye vagy,csak az izmod nagy! Jó hogy bírtatok szegény gyerekkel!-mutatott jobb kezével a véres fiúra,aki megszeppenve nézte az eseményeket.
-Miért te tudod?-vágott vissza a kövér srác. Bevalja,nem tudja mit jelent,csak otthon hallotta az anyjától,mikor a bátyjával ordibált.
-Én tudom! De neked is tudnod kéne,a te bátyád is fiúk szájában turkál!-mondta lekezelően ,,Tomlinson",mire a kövér gyerek csak nagy szemekkel nézett rá -Húzzatok innen gyenge jellemek!-mondta nekik határozottan,mire elhúzták a csíkot. Figyelte,ahogy elmennek,majd mikor bekanyarodtak az épület sarkánál a kisfiúhoz lépett,majd kedves mosollyal mellé guggolt. Harry hátrébb húzódott,félt,mert kortárs volt ellenfeleivel. A nagyobbik fiú letérdelt,majd közelebb mászott a fiúhoz,és megsimította vérrel borított arcát.
-Nem bántalak! Nem az ő osztályukba járok,nem vagyok olyan mint ők... Amúgy Louis Tomlinson vagyok,nem Tomlinson.-mondta lágyan a fiúnak,mire az kicsit megnyugodott,és hagyta,hogy megmentője felsegítse. Leporolta Harry-t,majd egy zsebkendővel megtörölte az arcát,amennyire tudta.
-Én H-harry vagyok...-mondta halkan,becsukott szemekkel,hagyta,hogy a vele szemben álló letörölje az arcát.
-Aranyos neved van... Harold...-heccelte a fiút,mire az csak kuncogott kicsit. -Nem szereted ha Harold-nak szólítanak?
-Nem igazán... Harry és kész...-mondta egyszerűen,vállat rántva a fiú.
-Nekem is vannak beceneveim... Anyu rengeteget kitalált,meg a nővéreim. Anyunak BooBear vagyok,Lisa-nak,és Melody-nak Boo,a nagyinak Macika,a barátaimnak Lou...-mondta cinikusan a srác. Nem szerette a beceneveit,olyan..cikik...
-Vicces nevek...
-Azok,meg idegesítőek...-nevette el magát Louis. Eldobta a véres zsebkendőt,majd megfogta a kisfiú kezét,és visszavezette az udvarra. Ahogy Harry osztályfőnöke meglátta a fiút aggódva szaladt oda két gyerkőchöz,majd Harry arcát tenyerei közé vette,és vérző orrát kezdte el nézegetni.
-Ki vert meg lelkem?-kérdezte aggódva a fiatal nő.
-Brian,és a bandája...-válaszolt helyette Louis. A kisebbik bólintott,megerősítve Louis szavait.
-Kísérd haza,majd anyukád megnézi! Hívom Anne-t!-nézett a tanárnő Louis-ra,mire ő bólintott,majd megint kézen fogta a fiút,és kifele vezette az iskolából.
***