Sziasztok!
Egy igen érdekes kis akármivel jöttem most, ami mint látjátok az Utcagyerekek egy novellája. A későbbiekben folytatva lesz, mert ez így elég gyenguska.
Kicsit fura, mert eredetileg magyar vezetékneveket használtam, aztán átváltottam inkabb angol/amerikai/egyébre, mert így jobban passzol a novellakötetbe.
Kellemes olvasást!
× 1995 szó
× Némi trágár szó, érdekes
gondolatmenetek, erős irónia és szarkazmus
× Szereplő: Egy névtelen
diák és egy névtelen tanár. (kitalált vezetéknevekkel)
× Történet: A diák (E/1.,
én) éppen kiszökik cigizni, amikor jól megszokott helyén összetalálkozik a
kicsit különc biológia tanárával, aztán pár percben elbeszélgetnek az életről.
× Valóság hű?: A
gondolatok igen, a szereplők nem, ahogy maga a történet sem valós. Egy diák
életének fájdalmas oldalát próbálom megmutatni azzal, hogy szemléltetem, a
tanár is régen diák volt, csak nem hajlandó rá emlékezni.
×Utólag bele lesz helyezve
az Utcagyerekek novellakötetbe, mert karcolatnak túl hosszú, azonban novellának
meg semmi, de tervezek folytatást a történetnek, kicsit másabb témában, mint az
eddigi pár novella. A folytatásban a szereplők meg lesznek nevezve.